2023. augusztus 10.
Panasztörvény a gyakorlatban
Az új Panasztörvény nagy terhet ró a vállalkozásokra azzal, hogy kötelezővé tette a visszaélés-bejelentési rendszer kialakítását. A gyakorlatban számos kérdés felmerül (pl. milyen bejelentési csatornák biztosítandóak, cégcsoportokra milyen szabályok irányadóak). Az illetékes minisztériumot ezekről kérdeztük.
Az új Panasztörvény kötelezte a legalább 250 főt foglalkoztatókat és a Pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozókat (pl. a könyvelőket, a könyvvizsgálókat, az adótanácsadókat), hogy 2023.07.24-ig alakítsanak ki belső visszaélés-bejelentési rendszert. A legalább 50, de legfeljebb 249 főt foglalkoztatók pedig erre 2023.12.17-ig kötelesek. A gyakorlati kialakítás, működés kapcsán több kérdés is felmerül. Irodánk ezért az illetékes minisztériumhoz fordult állásfoglalásért.
Bejelentés: szóban vagy írásban?
A Panasztörvény szerint a bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg. Első olvasatra ez azt is jelentheti, a cégek választhatnak, hogy szóbeli vagy írásbeli bejelentési csatornát kívánnak biztosítani a bejelentőknek. A Panasztörvény indokolása viszont úgy fogalmaz, hogy a „belső visszaélés-bejelentési rendszereknek lehetővé kell tenniük, hogy a bejelentést írásban és szóban is meg lehessen tenni (ideértve a személyes találkozót is), de.… az egyes foglalkoztatók maguk dönthetik el, hogy konkrétan milyen típusú belső visszaélés-bejelentési rendszereket hoznak létre (pl. postai út, tényleges panaszdobozok, online – intranetes vagy internetes – platformok, telefonos forródrót, stb.).”
A minisztérium válasza a Panasztörvény indokolásában foglaltakat erősíti meg, azaz mind a szóbeli, mind az írásbeli bejelentési utat biztosítani kell. A vállalkozásoknak a konkrét írásbeli és szóbeli bejelentési csatornák típusának kiválasztása tekintetében van mozgástere.
Cégcsoporton belül közös rendszer létrehozása mely esetben lehetséges?
Több cégcsoport már rendelkezik közös visszaélés-bejelentési rendszerrel. Az új Panasztörvény viszont csak a legalább 50, de lefeljebb 249 főt foglalkoztatók vonatkozásában mondja ki, hogy létrehozhatnak ilyen közös rendszert. A jogszabályi rendelkezésből így arra lehet következtetni, hogy a 250 vagy több főt foglalkoztató vállalkozások nem hozhatnak létre közös visszaélés-bejelentési rendszert, egyértelműen azonban ez nincs kimondva a Panasztörvényben.
A minisztérium válasza alapján valóban figyelembe kell venni a létszámkorlátot, és csak a legalább 50, de lefeljebb 249 főt foglalkoztatók hozhatnak létre közös visszaélés-bejelentési rendszert. Ebből az következik, hogy önálló belső visszaélés-bejelentési rendszerrel kell rendelkeznie a cégcsoport azon tagjának, akinek a foglalkoztatotti létszáma a 250 főt eléri. Annak viszont nincs akadálya, hogy a cégcsoport által már kidolgozott szabályokat az önálló rendszert létrehozni köteles tagvállalat átvegye, és alkalmazza. Fontos, ha a cégcsoport szabályzata nem a magyar Panasztörvény alapján készült, akkor azt meg kell feleltetni a hazai elvárásoknak.
Cégcsoporton belüli cég megbízható a rendszer üzemeltetésével?
A Panasztörvény szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével, a bejelentések kivizsgálásával külső szervezet is megbízható. Felmerülhet erre tekintettel kérdésként, hogy a cégcsoport egyik tagja (pl. a leányvállalat) megbízhatja-e a cégcsoport másik tagját (pl. az anyavállalatot) a rendszer üzemeltetésével, a bejelentések kivizsgálásával. A választ az adja meg, hogy mit kell érteni „külső szervezet” alatt.
A minisztérium ezzel kapcsolatban azt válaszolta, hogy álláspontja szerint a Panasztörvény a külső szervezetek tekintetében nem állapít meg egyelőre korlátozásokat, azaz pl. cégformától függetlenül ez a szolgáltatás bármely, a foglalkoztató tekintetében „külsősnek” minősülő szervezettől igénybe vehető. Fontos viszont, hogy a külső szervezetnek meg kell felelnie a pártatlansági és összeférhetetlenségi követelményeknek. Nem bízható meg tehát olyan szervezet, amellyel a cégcsoport tagja megbízási jogviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy amellyel a megelőző 5 évben ilyen jogviszonyban állt.
Érdemes figyelembe venni a Panasztörvény alapját képező uniós irányelvvel foglalkozó Európai Bizottság szakértői testületének azt az álláspontját is, mely szerint külső szervezet csak cégcsoporton kívüli cég lehet.
Álláspontunk szerint tehát a kérdésre még nem egyértelmű a válasz, várhatóan azt a joggyakorlat fogja megadni (követi-e az Európai Bizottság szakértő testületének az álláspontját, vagy megengedőbb lesz).
*
Javasolt figyelemmel kísérni a Panasztörvény kapcsán a joggyakorlat alakulását. Új jogszabályról van szó, és ezért várhatóan egyes kérdésekben a joggyakorlat a szabályok alkalmazással együtt fog kikristályosodni. A minisztérium is válaszában felhívta rá a figyelmet, hogy állásfoglalása bírósági, hatósági eljárásban nem hivatkozható, az jogi kötőerővel nem bír.
Ha kérdése van, szakértőink segítenek a megválaszolásában. Visszaélés-bejelentési rendszerrel kapcsolatos szolgáltatásainkról és ajánlatainkról itt tájékozódhat:
Visszaélés-bejelentés (whistleblowing)
*
Jelen tájékoztatás nem teljes körű, az a teljesség igénye nélkül készült. Jelen tájékoztatás továbbá nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
Összes hír