2020. március 23.
Munkáltatói lehetőségek járványügyi helyzetben
Az új típusú koronavírus (COVID-19) járvány nehéz helyzet elé állítja a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt, amely abból (is) ered, hogy a hatályos magyar munkajogi szabályok nem nyújtanak teljes körű megoldást egészségügyi válsághelyzetben. Az alábbiakban bemutatunk néhány munkáltatói intézkedést, amely lehetőséget biztosíthat a munkaviszonyok fenntartásához.
Főszabályként a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek megfelelően irányadóak a felek tekintetében a koronavírus járvány idején is. Amennyiben azonban a munkáltató az általános teljes napi munkaidőben részben vagy egészben nem tudja/tudná foglalkoztatni a munkavállalót, úgy – többek között – az alábbi intézkedési lehetőségek merülnek fel:
1. Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás / otthoni munkavégzés („home office”) elrendelése
A munkáltatónak lehetősége van a munkavállalót egyoldalúan a munkaszerződéstől eltérően másik munkakörben vagy munkahelyen foglalkoztatni. Fontos, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás csak határozott ideig történhet: naptári évenként 44 munkanap vagy 352 óra lehet.
Az otthoni munkavégzés („home office”) lényegében a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás egyik speciális esete, amikor a munkáltató a munkavégzés helyének a munkavállaló otthonát jelöli ki.
Fontos azonban, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit minden esetben a munkáltató köteles biztosítani. Ezen kötelezettségek alól a munkáltató eltérő munkakörben vagy munkahelyen (pl. „home office”-ból) történő munkavégzés elrendelése esetén sem mentesül. Ezért mindenképpen javasolt egy, a „home office” szabályait rendező munkáltatói szabályzatot megalkotni.
2. Részmunkaidős foglalkoztatás
Az általános teljes napi munkaidős foglalkoztatás egyoldalúan nem változtatható meg, ilyen esetben a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása szükséges.
3. Állásidő
Állásidő akkor merülhet fel, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget. Erre az időre a munkavállalót alapbér illeti meg.
Amennyiben azonban olyan elháríthatatlan külső ok következik be, amely ellehetetleníti a foglalkoztatást, úgy nincs állásidő és a munkavállalót alapbér sem illeti meg. Ez a helyzet merülhet fel például akkor, ha a munkáltató járványügyi hatósági intézkedés hatálya alá kerül, amely a munkavállaló munkaköri feladatainak ellátását lehetetlenné teszi.
Ha a munkavállaló a teljesítésre kész és képes, keresőképes és nincs fertőző betegség gyanúja, de a munkáltató – megelőzés céljából – a saját döntése alapján nem foglalkoztatja a munkavállalót, úgy a távollét tartama állásidőnek minősül, amely idő alatt a munkavállaló alapbérre jogosult.
4. Szabadság kiadása
Természetesen a munkáltató átmeneti megoldásként kezelheti a helyzetet a munkavállaló szabadságának kiadásával, az alábbiakra tekintettel:
- az éves szabadság korlátozott mértékű;
- a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni;
- a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.
Annak azonban nincsen akadálya, hogy a felek megállapodás alapján a fentiektől eltérően rendelkezzenek a szabadság felhasználásáról.
5. Fizetés nélküli szabadság
A munkáltató a munkavállalót egyoldalúan nem küldheti fizetés nélküli szabadságra, annak azonban nincsen akadálya, hogy a felek megállapodjanak a fizetés nélküli szabadság igénybevételében. Ebben az esetben a munkavállalót a kiesett munkaidőre a munkáltatóval kötött megállapodás szerint illeti meg díjazás.
6. Keresőképtelenség
Ugyan nem a munkáltató intézkedésén vagy a felek megállapodásán alapul, azonban nagymértékben befolyásolja a foglalkoztatást, ha a munkavállaló járványügyi hatósági intézkedés hatálya alá kerül.
Keresőképtelennek minősül, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt a munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Tekintettel arra, hogy keresőképtelennek minősül, erre az időre a munkavállalónak táppénz jár.
Végezetül érdemes megjegyezni, hogy a Kormány 2020. március 19-én hatályba lépett rendelete változásokat irányoz elő – többek között – a munkaidő-beosztás módosítása és a „home office” elrendelése tekintetében. (Erről részletesen itt írtunk: http://www.mkpartners.eu/hu/?mod=news&cla=news&fun=shownews&id=124&temp=base). A részletszabályokat a Kormány további rendeletekben fogja meghatározni, amelyekre tekintettel pl. a „home office” feltételei rövid időn belül változhatnak.
*
Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
Összes hír