Hírek

Kettős minőség: „Vastagon fog majd a kollégák ceruzája a bírságok kiszabásánál”

Szerző: Dr. Fellegi Nándor

Május végétől megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak fog minősülni, ha egy árut egy uniós tagállamban úgy forgalmaznak, mintha az megegyezne a más tagállamokban forgalmazott áruval, holott összetételükben vagy egyéb jellemzőikben jelentős eltérések vannak.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 2022. május 28-tól hatályos rendelkezései értelmében – a fentiek szerinti – kettős minőség kizárólag abban az esetben lehet jogszerű, ha az áruk összetételében vagy jellemzőiben jelentkező jelentős eltéréseket jogszerű és objektív tényezők indokolják (pl. helyi vagy szezonális összetevők felhasználása).

A címben szereplő idézet magától Schanda Tamástól, az Információs és Technológia Minisztérium korábbi államtitkárától származik. Ennek előzményeként tekinthetünk arra, hogy az ITM akkreditált vegyipari laboratóriuma 120 féle háztartási-vegyipari és tisztálkodási-kozmetikai szert hasonlított össze az Ausztriában, Németországban és Olaszországban kapható termékpárjaikkal 2021-ben:

  • A bevizsgált termékpárok közül 41 árucikk esetében állapítottak meg kettős minőséget.
  • 29 külföldi szer hatóanyag-tartalma magasabb volt, mint a magyar boltokban azonos néven kapható terméké.
  • 24 esetben több információ szerepelt az olasz, osztrák vagy német csomagoláson.
  • Az összes ellenőrzött árucikk tizede mindkét szempontból eltérő minőségben vásárolható meg a nyugat-európai és a magyar üzletekben.
  • 14 esetben a forgalmazásban tapasztaltak kettős minőséget a szakemberek amiatt, hogy egy-egy termékcsalád jobb, nívósabb darabjait idehaza nem árusítják.

A problémás termékek neve a hatósági eljárások megindításával válik közölhetővé, amire szintén 2022 májusától lesz lehetőség.

A kettős minőség megsértésével összefüggésben élelmiszer termékek esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság (NÉBIH), más áruk esetén a fogyasztóvédelmi hatóság fog eljárni. Ennek keretében, pl. a fogyasztóvédelmi hatóság – a vállalkozás méretétől és tevékenységétől függően – akár a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve speciális esetekben legfeljebb 2 milliárd forintig terjedő bírsággal is szankcionálhatja az érintett vállalkozást.

Az ITM tevékenységével kapcsolatos forrás: https://kormany.hu/hirek/nyartol-birsagolassal-vehetik-fel-a-kesztyut-a-hatosagok-a-kettos-minoseggel-szemben

*

Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.

Összes hír