2022. október 5.
Jó pap holtig tanul, de ki támogatja ebben? – A tanulmányi szerződés főbb szabályai
A munkavállalók fejlődését segítheti a munkáltatóval kötött tanulmányi szerződés. Mi az a tanulmányi szerződés, és mire érdemes odafigyelni a megkötésénél? 9 pontban összeszedtük a leglényegesebb tudnivalókat.
1. Mi az a tanulmányi szerződés?
Tanulmányi szerződés alapján a munkáltató vállalja, hogy a munkavállalónak a tanulmányok folytatása alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után, a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.
2. Kik között jöhet létre?
Tanulmányi szerződés a munkáltató és a munkavállaló között jöhet létre. Természetesen nincs akadálya annak, hogy munkaviszonyban nem álló felek is kössenek ilyen szerződést, azonban arra nem a munka törvénykönyvének (Mt.) hanem a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai lesznek az irányadóak.
3. Milyen tanulmányokra köthető?
Jellemzően a munkáltató olyan képzés elvégzésére köt tanulmányi szerződést a munkavállalóval, ami elősegíti, fejleszti a munkavégzést, azonban nem szükséges, hogy egy adott munkakörhöz kapcsolódjon a képzés. Ez lehet iskolarendszerű képzés (pl.: középiskolai, egyetemi képzések), vagy iskolarendszeren kívüli képzés (pl.: szakképesítések, tanfolyamok), de a bírói gyakorlat szerint akár meghatározott gyakorlat szerzésére is köthető tanulmányi szerződés.
4. Mi nyújtható támogatásként?
A felek szabadon meghatározhatják a támogatás formáját. A támogatás lehet anyagi és nem anyagi támogatás.
Anyagi támogatás lehet pl.: tandíj; tanszerek; utazási költség viselése; a tanórák, illetve a vizsgák idejére távolléti díj folyósítása.
Nem anyagi támogatás pedig lehet pl.: ha a munkáltató arra kötelezi magát, hogy a tanulmány befejezését követően a végzettségnek megfelelő munkakörben foglalkoztatja a munkavállalót.
Elterjedt tévhit, hogy a munkáltató köteles vizsgánként, a vizsga napját is beszámítva, 4 munkanap szabadidőt biztosítani a munkavállaló részére. A régi Mt. valóban tartalmazott ilyen rendelkezést, az új Mt. alapján azonban ilyen kötelezettsége a munkáltatónak már nincs.
5. Mire nem köthető tanulmányi szerződés?
Nem minden esteben lehet tanulmányi szerződést kötni. Az Mt. két esetkört zár ki:
a) A munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására nem köthető tanulmányi szerződés. Az Mt. szerint pl. a munkáltató köteles munkaidő-kedvezményt biztosítani általános iskolai tanulmányok esetén, ennek biztosítására tehát szerződés nem köthető.
b) Nem köthető továbbá tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.
6. Mit érdemes rögzíteni a tanulmányi szerződésben?
A tanulmányi szerződésben érdemes rögzíteni a képzés pontos megnevezését, a munkáltatót terhelő támogatás formáját, mértékét, annak az időnek a hosszát, amely alatt a munkavállaló köteles a felmondástól tartózkodni, továbbá a szerződés megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket.
A szerződésben érdemes meghatározni azt is, hogy a munkavállaló mennyi idő alatt köteles befejezni a tanulmányokat és ezt hogyan kell igazolnia a munkáltató felé, illetve meg lehet határozni, hogy milyen érdemjeggyel, vagy átlaggal teljesítsen a munkavállaló stb.
7. Mi történik, ha valaki megszegi a szerződést?
a) Ha a munkavállaló szegi meg a szerződést, azaz pl. nem – vagy nem megfelelően – folytatja a tanulmányokat, illetve munkaviszonyát felmondja abban az időben, amikor a szerződés szerint nem tehetné, köteles visszafizetni a kapott támogatást, vagy annak arányos részét. Ha tehát pl. el sem végzi a tanulmányokat, akkor a teljes összeget, de ha azt vállalta, hogy 3 évig nem mond fel, azonban 1,5 év után mégis benyújtja a felmondását, akkor a támogatás felét kell visszafizetnie.
A felek továbbá kötbért is kiköthetnek a szerződésben, ebben az esetben amennyiben pl. a munkavállaló megszegi szerződést, nem csak a kapott támogatás visszafizetésére, hanem kötbér fizetésére is köteles lesz. A kötbérre – kikötése esetén – a Ptk. szabályai az irányadóak.
b) A munkáltató szerződésszegését jelenti, ha pl. nem nyújtja a támogatást, a munkavállaló ilyenkor mentesül a szerződésből folyó kötelezettsége alól.
8. Mi történik, ha nem tudom teljesíteni a szerződést?
Előfordulhat, hogy a bármelyik fél körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. Ebben az esetben a szerződést azonnali hatállyal fel lehet mondani. A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti (ilyenkor is arányos a visszatérítési kötelezettség, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét töltötte le). Ha a munkáltató mondja fel a szerződést, a támogatást nem követelheti vissza.
9. Elég szóban megállapodni vagy írásba kell foglalni?
A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, és módosítani, valamint megszüntetni is csak írásban lehet.
*
Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
Összes hír