2022. június 1.

Fókuszban a fogyasztók – kellékszavatossági és jótállási szabályok 2022-ben (II. rész)

Szerző:

• Dr. Solymári Nóra
• Dr. Őze Péter

Cikksorozatunk második részében bemutatjuk, hogy az idei év januárja óta milyen, a fogyasztóknak a korábbiaknál nagyobb védelmet biztosító rendelkezések irányadóak áruk adásvételére irányuló szerződések esetén.

A 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet (Rendelet) 2022. január 1-jétől –többek között – a fogyasztó és vállalkozás között áru adásvétele tárgyában létrejött szerződésekre vonatkozó kellékszavatossági és jótállási jogokkal kapcsolatban állapít meg új szabályokat.

1.      Szerződésszerű teljesítés

A Rendelet pontosítja a szerződésszerűség fogalmát. A Rendelet szerint ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön, a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak például

·        meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, típusnak is;

·        alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amit a vállalkozás elfogadott;

·        rendelkeznie kell valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval, illetve;

·        biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket.

2.      Hibás teljesítési vélelem

A fogyasztó és vállalkozás között létrejött szerződés esetén fennálló 6 hónapos hibás teljesítési vélelmet a Rendelet meghosszabbítja, a vélelem áru adásvételére irányuló szerződés esetén 1 évig áll fenn. A jogszabályi hierarchia alapján ugyan a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezése, azaz a 6 hónapos időtartam lenne alkalmazandó, azonban hatóságokkal történő egyeztetés alapján a gyakorlatban az 1 éves időtartam lesz az elvárt. Ez tehát azt jelenti, hogy várhatóan 1 évig az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Bírói gyakorlat azonban egyelőre nem ismert ebben a kérdésben.

3.      Kellékszavatosság

A Rendelet szerint a fogyasztó akkor is igényelhet arányos árleszállítást vagy az adásvételi szerződés megszüntetését, ha:

·        ha a vállalkozás elvégezte ugyan a kijavítást vagy kicserélést, de nem biztosította saját költségére a kicserélt áru visszavételét (a Rendelet szerint a vállalkozásnak ugyanis a saját költségére kell biztosítania ezt);

·        ismételt teljesítési hiba merült fel;

·        a teljesítés hibájának súlya teszi ezt indokolttá; vagy

·        a vállalkozás nem vállalta az áru kijavítását, illetve kicserélését, vagy nyilvánvaló, hogy nem fogja észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül megtenni azt.

Érdemes e körben említést tenni a Ptk. módosításáról is, amely szintén 2022.01.01. napján lépett hatályba. Kellékszavatossági jog gyakorlása esetén ugyanis az új szabályozás kizárja, hogy a fogyasztó annak gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga kijavítsa, illetve mással kijavíttassa (ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés esetén).

4.      Önként vállalt jótállás

A vállalkozások ún. önkéntes jótállásra kötelezhetik magukat a jogszabályban meghatározott kötelező jótálláson felül, vagy akkor is, ha jogszabály szerint egyáltalán nem lenne kötelező. Amennyiben azonban ezt egy fogyasztóval kötött, áruk adásvételére vonatkozó szerződés esetén teszik, a Rendelet hatálybalépése óta nem határozhatják meg szabadon annak minden feltételét.

4.1.  Jótállási nyilatkozat

Szabályozásra került a jótállási nyilatkozat átadásának módja és annak tartalma is. A Rendelet szerint az önként vállalt jótállás esetén átadott jótállási nyilatkozatot

·        tartós adathordozón (pl. papíron vagy e-mailben), magyar nyelven kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani,

·        legkésőbb az áru teljesítésének időpontjában.

A jótállási jegyen továbbá kötelező egyértelműen, jól érthetően feltüntetni:

·        a jótállással érintett árut,

·        a jótállásra kötelezett nevét és címét,

·        a jótállás érvényesítésére vonatkozó eljárást,

·        a jótállás feltételeit, és

·        azt, hogy a jótállás érvényesítése a fogyasztó kellékszavatossági jogait nem érinti.

4.2. Kapcsolódó reklámok

A vállalkozásoknak arra is figyelni kell, hogy a jótállási nyilatkozatban foglaltak összhangban legyenek az árura vonatkozó reklámokkal. Amennyiben ugyanis a reklámokban kedvezőbb feltételek szerepelnek, a vállalkozás a szerint köteles helytállni. Azaz, ha a jótállási jegyen 10 év jótállás szerepel, míg a reklám szerint 15 év jótállás jár, a vállalkozást a jótállási kötelezettség 15 évig terheli. Mentesül azonban a vállalkozás, ha a szerződés megkötése előtt helyesbíti a kapcsolódó reklámot.

4.3. Tartósságra vonatkozó jótállás

A Rendelet szerint továbbá gyártók által önként vállalt, tartósságra vonatkozó jótállás esetén a fogyasztó a kellékszavatosságra vonatkozó szabályok szerint követelhet kicserélést vagy kijavítást. Azaz amíg eddig a gyártó dönthetett úgy, hogy önként vállalt jótállás keretében mindössze pl. az áru kijavítását biztosítja, az új szabályozással ezt nem teheti meg, mivel a fogyasztó kérheti az áru kicserélését vagy kijavítását is.

Megjegyezzük, hogy a Rendelet értelmezése egyelőre nem egységes, elképzelhetőek értelmezési változások, annak kidolgozása a bírósági és hatósági joggyakorlatra vár.

*

Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, kérjük, hogy vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.

Összes hír