Hírek

Fókuszban a fogyasztók – kellékszavatossági és jótállási szabályok 2022-ben (I. rész)

Szerző:

Január óta az eddigieknél szigorúbb szabályok vonatkoznak a vállalkozásokra áruk adásvételére irányuló szerződések esetén. Ennek apropóján kétrészes cikksorozatban mutatjuk be azt, hogy áruk adásvételével összefüggésben a szerződő felekre jelenleg milyen kellékszavatossági, illetve jótállási szabályok irányadóak.

A cikksorozat első részében a kellékszavatossági, valamint jótállási igényekre, az igényérvényesítési határidőkre, valamint a bizonyítási teherre vonatkozó főbb, általános – tehát nem csak a fogyasztó és a vállalkozás relációjában alkalmazandó – szabályokat foglaltuk össze.

Fontos előzetesen hangsúlyozni, hogy a kellékszavatossági, valamint jótállási jogok nem kizárólag áruk adásvétele esetén illetik meg a feleket, azonban – a fenti aktualitásra tekintettel – cikkünket adásvételi ügyletre (eladóra és vevőre) modelleztük.

Hibás teljesítés

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint, amennyiben egy szerződést az eladó hibásan teljesít, őt – többek között – kellékszavatossági, illetve bizonyos esetekben jótállási kötelezettség terheli.

Hibás teljesítésnek az minősül, ha a szolgáltatás (áru) nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Azaz, ha például az áru nem felel meg a rá vonatkozó szabványnak, az eladó hibásan teljesített.

Kellékszavatosság

A Ptk. szerint tehát ilyen esetben a vevő kellékszavatossági joga alapján az alábbiakat kérheti az eladótól:

a) Első lépésben kérheti, hogy a terméket javítsa ki, vagy cserélje ki (kivéve, ha a választott jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az az eladónak – másik igénnyel összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, pl. csak Kínából rendelhető hozzá alkatrész, azaz a szállítási költség magasabb, mint kicserélni a teljes készüléket).

b) Második lépésben, ha

  • az eladó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta,
  • az eladó e kötelezettségének megfelelő határidőben nem tud eleget tenni, vagy
  • a vevő kijavításhoz, kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt,

akkor a vevő dönthet, hogy

  • az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényli (ami általában az ár egy részének visszatérítését jelenti),
  • a hibát az eladó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy
  • egyes esetekben a szerződéstől elállhat.

Érvényesítés határideje

Kellékszavatossági igényével nem élhet bármeddig a vevő, az ugyanis elévül a teljesítés időpontjától számított:

  • 1 év alatt, ha az eladó és a vevő is vállalkozás (pl. gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó),
  • 2 év alatt, ha az eladó vállalkozás, a vevő pedig fogyasztó, illetve
  • 5 év alatt, ha a szerződés tárgya ingatlan [itt kiemelendő azonban, hogy az idén januárban hatályba lépett 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendeletben (új Korm. rendelet) meghatározott áru fogalmába az ingatlan nem tartozik bele].

Bizonyítási teher

Természetesen nem (vagy nem minden esetben) elég azt állítani, hogy a szolgáltatott áru hibás. Kellékszavatosság gyakorlása esetén a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka már a teljesítéskor megvolt és nem azért keletkezett, mert nem rendeltetésszerűen használta a terméket.

Kivétel ez alól a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, mely esetén vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő – a Ptk. hatályos szövege szerint – 6 hónapon belül a hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Azaz ilyen esetben 6 hónapig az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. (Az új Korm. rendelet ugyanakkor erre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezést, melyről a cikksorozat második részében szólunk.)

Kellék- vagy termékszavatosság?

A Ptk. a kellékszavatosság mellett a termékszavatosságra vonatkozó rendelkezéseket is megállapít, a két jogintézmény azonban nem keverendő össze. Utóbbi nem a termék (áru) eladóját kötelezi, hanem annak gyártóját (illetve a termék előállítóját és forgalmazóját), továbbá ezen igénye alapján a fogyasztó más jogokat érvényesíthet és más esetben minősül hibásnak a termék. Az új Korm. rendelet a termékszavatosság szabályait nem érinti.

Jótállás

A jótállás a hibás teljesítésért fennálló kötelezettségnek egy másik formája, mely lehet jogszabály alapján kötelező, vagy vállalható önként is.

Kötelező jótállás esetében a vevő ugyanazon igényeket érvényesítheti, mint kellékszavatosság esetén.

Érvényesítés határideje

A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.

A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet például az egyes tartós fogyasztási cikkekre határoz meg a termék árától függően 1, 2 vagy 3 év terjedelmű kötelező jótállást fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén. Tehát például egy 150.000,- Ft értékű garázskapura 2 év jótállás jár, azaz a teljesítést (vagyis a termék átadását) követő 2 éven túl a jótállási igény nem érvényesíthető. Önként vállalt jótállás esetén pedig a jótállást vállaló kötelezett állapítja meg a jótállási időt. A garázskapu eladója tehát például dönthet úgy, hogy a 2 év kötelező jótálláson felül további 10 év jótállást vállal termékére.

Bizonyítási teher

Az egyik leglényegesebb különbség a kellékszavatosság és a jótállás között az, hogy jótállás (vagy ahogyan a hétköznapokban gyakran nevezik, „garancia”) esetén a jótállásra kötelezettnek, tehát az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett (pl. nem rendeltetésszerű használat miatt).

*

A cikksorozat jövő héten közzétételre kerülő második részében bemutatjuk, hogy a fentiekben hivatkozott, 2022. januárban hatályba lépett új Korm. rendelet miként növelte a fogyasztók védelmét a vállalkozásokkal szemben.

Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, kérjük, hogy vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.

Összes hír