2022. május 16.
Fókuszban a fogyasztók – kellékszavatossági és jótállási szabályok 2022-ben (I. rész)
Január óta az eddigieknél szigorúbb szabályok vonatkoznak a vállalkozásokra áruk adásvételére irányuló szerződések esetén. Ennek apropóján kétrészes cikksorozatban mutatjuk be azt, hogy áruk adásvételével összefüggésben a szerződő felekre jelenleg milyen kellékszavatossági, illetve jótállási szabályok irányadóak.
A cikksorozat első részében a kellékszavatossági, valamint jótállási igényekre, az igényérvényesítési határidőkre, valamint a bizonyítási teherre vonatkozó főbb, általános – tehát nem csak a fogyasztó és a vállalkozás relációjában alkalmazandó – szabályokat foglaltuk össze.
Fontos előzetesen hangsúlyozni, hogy a kellékszavatossági, valamint jótállási jogok nem kizárólag áruk adásvétele esetén illetik meg a feleket, azonban – a fenti aktualitásra tekintettel – cikkünket adásvételi ügyletre (eladóra és vevőre) modelleztük.
Hibás teljesítés
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint, amennyiben egy szerződést az eladó hibásan teljesít, őt – többek között – kellékszavatossági, illetve bizonyos esetekben jótállási kötelezettség terheli.
Hibás teljesítésnek az minősül, ha a szolgáltatás (áru) nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Azaz, ha például az áru nem felel meg a rá vonatkozó szabványnak, az eladó hibásan teljesített.
Kellékszavatosság
A Ptk. szerint tehát ilyen esetben a vevő kellékszavatossági joga alapján az alábbiakat kérheti az eladótól:
a) Első lépésben kérheti, hogy a terméket javítsa ki, vagy cserélje ki (kivéve, ha a választott jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az az eladónak – másik igénnyel összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, pl. csak Kínából rendelhető hozzá alkatrész, azaz a szállítási költség magasabb, mint kicserélni a teljes készüléket).
b) Második lépésben, ha
- az eladó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta,
- az eladó e kötelezettségének megfelelő határidőben nem tud eleget tenni, vagy
- a vevő kijavításhoz, kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt,
akkor a vevő dönthet, hogy
- az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényli (ami általában az ár egy részének visszatérítését jelenti),
- a hibát az eladó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy
- egyes esetekben a szerződéstől elállhat.
Érvényesítés határideje
Kellékszavatossági igényével nem élhet bármeddig a vevő, az ugyanis elévül a teljesítés időpontjától számított:
- 1 év alatt, ha az eladó és a vevő is vállalkozás (pl. gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó),
- 2 év alatt, ha az eladó vállalkozás, a vevő pedig fogyasztó, illetve
- 5 év alatt, ha a szerződés tárgya ingatlan [itt kiemelendő azonban, hogy az idén januárban hatályba lépett 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendeletben (új Korm. rendelet) meghatározott áru fogalmába az ingatlan nem tartozik bele].
Bizonyítási teher
Természetesen nem (vagy nem minden esetben) elég azt állítani, hogy a szolgáltatott áru hibás. Kellékszavatosság gyakorlása esetén a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka már a teljesítéskor megvolt és nem azért keletkezett, mert nem rendeltetésszerűen használta a terméket.
Kivétel ez alól a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, mely esetén vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő – a Ptk. hatályos szövege szerint – 6 hónapon belül a hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Azaz ilyen esetben 6 hónapig az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. (Az új Korm. rendelet ugyanakkor erre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezést, melyről a cikksorozat második részében szólunk.)
Kellék- vagy termékszavatosság?
A Ptk. a kellékszavatosság mellett a termékszavatosságra vonatkozó rendelkezéseket is megállapít, a két jogintézmény azonban nem keverendő össze. Utóbbi nem a termék (áru) eladóját kötelezi, hanem annak gyártóját (illetve a termék előállítóját és forgalmazóját), továbbá ezen igénye alapján a fogyasztó más jogokat érvényesíthet és más esetben minősül hibásnak a termék. Az új Korm. rendelet a termékszavatosság szabályait nem érinti.
Jótállás
A jótállás a hibás teljesítésért fennálló kötelezettségnek egy másik formája, mely lehet jogszabály alapján kötelező, vagy vállalható önként is.
Kötelező jótállás esetében a vevő ugyanazon igényeket érvényesítheti, mint kellékszavatosság esetén.
Érvényesítés határideje
A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.
A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet például az egyes tartós fogyasztási cikkekre határoz meg a termék árától függően 1, 2 vagy 3 év terjedelmű kötelező jótállást fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén. Tehát például egy 150.000,- Ft értékű garázskapura 2 év jótállás jár, azaz a teljesítést (vagyis a termék átadását) követő 2 éven túl a jótállási igény nem érvényesíthető. Önként vállalt jótállás esetén pedig a jótállást vállaló kötelezett állapítja meg a jótállási időt. A garázskapu eladója tehát például dönthet úgy, hogy a 2 év kötelező jótálláson felül további 10 év jótállást vállal termékére.
Bizonyítási teher
Az egyik leglényegesebb különbség a kellékszavatosság és a jótállás között az, hogy jótállás (vagy ahogyan a hétköznapokban gyakran nevezik, „garancia”) esetén a jótállásra kötelezettnek, tehát az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett (pl. nem rendeltetésszerű használat miatt).
*
A cikksorozat jövő héten közzétételre kerülő második részében bemutatjuk, hogy a fentiekben hivatkozott, 2022. januárban hatályba lépett új Korm. rendelet miként növelte a fogyasztók védelmét a vállalkozásokkal szemben.
Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, kérjük, hogy vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
Összes hír