2019. szeptember 16.
Fegyelmezés a munkahelyen – 1. rész
Bizonyára minden munkáltató került már abba a helyzetbe, hogy szankcionálnia kellett munkavállalóját. A munkáltatónak hatékony eszközök állnak ehhez rendelkezésére, azonban a fegyelmezés komoly jogi kockázatokat is rejt. Többrészes cikksorozatunk első részében a figyelmeztetés szabályait és gyakorlatát tekintjük át részletesen.
A munkahelyen a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni, munkatársaival együttműködni. Amennyiben a munkavállaló ennek nem tesz eleget, a munkáltatónak lehetősége van a kötelezettségszegés mértékéhez igazodó arányos szankció alkalmazására. Nyilván más megítélés alá esik, ha a munkavállaló egyszer elaludt és emiatt tíz percet késik, mint amikor rendszeresen nem jelenik meg munkakezdéskor. Az arányosság azért különösen fontos, mert egy aránytalanul súlyos joghátrány alkalmazása jogellenes is lehet.
A figyelmeztetés célja
A figyelmeztetés a legenyhébb szankció a munkáltató kezében, amellyel a munkavállaló magatartásának rosszallását fejezi ki, egyúttal felhívja a munkavállalót, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló magatartástól. A figyelmeztetés, mint jogintézmény a munka törvénykönyvében kifejezetten nem szerepel, azonban a gyakorlatban széles körben alkalmazott eszköz.
A bírói gyakorlat a munkáltató utasítási jogából eredően elismeri a munkáltatói figyelmeztetés lehetőségét, ezért annak jogát sem a munkaszerződésben, sem kollektív szerződésben nem szükséges kifejezetten kikötni. Természetesen annak sincsen akadálya, hogy a felek erről írásban rendelkezzenek.
A figyelmeztetésnek önmagában hátrányos következménye nincsen, azonban később súlyosabb szankciók alapjául szolgálhat, tipikusan egy ugyanolyan vagy hasonló magatartás miatti munkaviszony megszüntetés megalapozottságát támaszthatja alá. Akkor célszerű alkalmazni, ha várhatóan a figyelmeztetés önmagában is elegendő visszatartó hatással bír.
A közbeszédben erősen tartja magát az a vélekedés, hogy a felmondást legalább három figyelmeztetésnek meg kell előznie. Ennek nincsen jogi alapja, hiszen egy súlyosabb kötelezettségszegés akár azonnal – figyelmeztetés nélkül – vagy már az első figyelmeztetést követően is megalapozhatja a munkaviszony megszüntetését.
A figyelmeztetés formái
A gyakorlatban a figyelmeztetésnek kétféle formája fordul elő: a szóbeli és az írásbeli.
A szóbeli figyelmeztetés az enyhébb, a munkáltató szóban hívja fel a munkavállaló figyelmét, hogy a megjelölt magatartástól a későbbiekben tartózkodjon. Tekintettel arra, hogy a figyelmeztetés szóban történik, egy esetleges későbbi súlyosabb jogkövetkezmény – akár felmondás – esetén annak megtörténte és tartalma nehezebben bizonyítható. Az írásbeli figyelmeztetés abból a szempontból előnyösebb a munkáltató számára, hogy könnyebben bizonyítható a figyelmeztetés megtörténte és annak tartalma is.
A bizonyítási nehézségek elkerülése végett megfelelő megoldás lehet a szóbeli figyelmeztetést is írásba foglalni, amely alaki szempontból nem, csak a figyelmeztetés súlyát illetően jelent különbséget az írásbeli figyelmeztetéshez képest.
Indokolási és kioktatási kötelezettség
A figyelmeztetést a munkáltató köteles indokolni, továbbá kioktatni a munkavállalót, hogy a figyelmeztetéssel szemben bírósághoz fordulhat. A bíróságnak ilyenkor azt kell vizsgálnia, hogy a figyelmeztetésben megjelölt ok valós-e, okozatilag összefügg-e a munkavállaló személyével és munkavégzésével, valamint kötelezettségszegésével. Amennyiben a bíróság megállapítja a figyelmeztetés jogellenességét, azt a munkavállaló kérelmére hatályon kívül helyezi.
Kétszeres értékelés tilalma
Nagyon fontos a kétszeres értékelés tilalma, amely azt jelenti, hogy hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. Vagyis nem lehet figyelmeztetni a munkavállalót, majd ugyanazon magatartásra alapítva megszüntetni a munkaviszonyát, ugyanis ilyenkor a munkaviszony megszüntetése jogellenes lesz. Nincs akadálya azonban annak, hogy a figyelmeztetést követően tanúsított ismételt kötelezettségszegés miatt a munkáltató megszüntesse a munkavállaló munkaviszonyát.
Sorozatunk következő részében az ún. hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának gyakorlatával foglalkozunk.
*
Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
Összes hír