2020. január 8.
Decemberi, milliárdos fogyasztóvédelmi bírságok
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2019 decemberében három ügyben is 1 milliárd forintot meghaladó összegű bírságot szabott ki. A korábbiakban kiszabott legnagyobb fogyasztóvédelmi bírság 600 millió forint összegű volt, ami egyértelműen a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni versenyhatósági fellépés szigorodását mutatja. A három ügy legfontosabb megállapításait és azok jogi hátterét foglaljuk össze.
Facebook-ügy – az „ingyenes” szolgáltatás (bírság: 1,2 milliárd Ft)
A GVH megállapította, hogy a Facebook jogsértést követett el, amikor ingyenesként hirdette szolgáltatását: a fogyasztóknak ugyan valóban nem kellett díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, de felhasználói aktivitásukkal és adataikkal üzleti hasznot hajtottak a Facebook-nak és így fizettek a szolgáltatásért.
A Facebook működési modelljének lényege, hogy felhasználói adatait, továbbá a felhasználói aktivitás során generált adatokat, információkat kezeli, azokat különböző módon hasznosítja, „piacosítja” marketing és egyéb célokra. Az adatgyűjtéshez, kezeléshez és felhasználáshoz adott széles körű hozzájárulás a kereskedelmi gyakorlatok pontos célzását teszi lehetővé, így az érintett kereskedelmi gyakorlat eleve olyan felhasználó előtt fog megjelenni, aki potenciálisan nagyobb valószínűséggel dönt a termék megvásárlása mellett, így bevételt generálva a Facebook-nak.
Vodafone-ügy – a „legnagyobb” hálózat (bírság: 1,176 milliárd Ft)
A GVH megállapította, hogy a Vodafone megalapozatlanul állította piacelsőségét „Európa legnagyobb 4G partnerhálózata” és „Európa legnagyobb 4G hálózata” szlogenjeivel.
A versenyhivatali eljárás során a Vodafone nem tudta igazolni, hogy hálózatán keresztül valóban Európa területének a versenytársainál nagyobb része volt elérhető. A GVH álláspontja szerint a Vodafone azt kívánta bizonyítani, hogy a Vodafone rendelkezett a „legtöbb Európai 4G roaming partnerrel”, azonban az eljáró versenytanács álláspontja szerint ezen bizonyítási kísérlet kizárólag az egyes országokban lévő partnerhálózatainak számára vonatkozik, és nem arra, hogy egy adott országon belül az adott partnerhálózat lefedettsége mekkora és így arra sem alkalmas, hogy Európa szinten bizonyítsa a legnagyobb területi lefedettséget.
Telenor-ügy – az „ingyenes vagy kedvezményes” készülékek (bírság: 1,8 milliárd Ft)
A GVH megállapította, hogy a Telenor jogsértést követett el egyes reklámjaival, mert több mint egy évig nem tájékoztatta a fogyasztókat arról, hogy 0 Ft-osnak vagy kedvezményes árunak hirdetett készülékei díjának egy részét beépítette az előfizetői díjba, amely így magasabb lett, mint az azonos tartalmú és idejű elköteleződéssel járó előfizetéseké.
A Telenor a Telenor Blue tarifacsomagot népszerűsítő kommunikációban (pl. televíziós reklámban, szórólapon, Facebook-hirdetésben) nem tájékoztatta a fogyasztókat arról, hogy ha készülékvásárlási lehetőséggel is élnek, akkor számukra az előfizetői díj magasabbá válik, mint ha kizárólag előfizetésre vonatkozó szerződést kötnek ugyanakkora hűségidő vállalása mellett. A fogyasztók így a döntésük meghozatala előtt nem szerezhettek tudomást arról, hogy készülék vásárlásával magasabb előfizetési díj terheli majd őket a teljes, 24 hónapos elköteleződési időtartam alatt, és így nem tudtak élni azzal a lehetőséggel sem, hogy egy máshol, olcsóbban vett készülék mellé vásárolják meg ugyanazt az előfizetést olcsóbban a Telenortól.
Jogi háttér – a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat tilalma
Tilos a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő.
Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
Megtévesztő továbbá az a kereskedelmi gyakorlat, amely
a) az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető, vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és
b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
*
Jelen tájékoztatás nem teljes körű, nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
Összes hír