2019. november 21.
Black Friday még a GVH-nál is?
Idén is több vállalkozás szervezi meg Black Friday akcióját. Cikkünkben a Gazdasági Versenyhivatal Black Friday-t érintő gyakorlatának legfontosabb szempontjait foglaljuk össze.
Árkedvezmények értékelése
Az akciók, árkedvezmények a fogyasztói döntések meghozatalakor mindig kiemelt figyelmet kapnak, mivel minden termék esetében az elsődleges szempontok között található az érte fizetendő ellenérték. Ez az állítás a karácsonyi ünnepi időszak előtt fokozottan igaz.
A Black Friday akciók kapcsán a GVH álláspontja a következő: „A fogyasztó döntési folyamatát befolyásolja már önmagában annak közlése is, hogy valamely ár kedvezményes, mivel ez azt az üzenetet közvetíti a fogyasztó számára, hogy számára kedvező lehetőséget jelent az adott áru megvásárlása, mivel más körülmények között nem ez az ár érvényesül.”
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma
Hangsúlyos, hogy a Black Friday-jel kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilos. Tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő vagy agresszív.
1. Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat
Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
Megtévesztő továbbá az a kereskedelmi gyakorlat, amely
a) az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető, vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és
b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
2. Agresszív kereskedelmi gyakorlat
Agresszív az a kereskedelmi gyakorlat, amely pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással az adott helyzetben jelentősen korlátozza vagy alkalmas arra, hogy jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
Milyen konkrét kereskedelmi gyakorlatok minősülnek tisztességtelennek?
A GVH a „GONDOLJA VÉGIG HIGGADTAN – Árkedvezmények” című ajánlása (Ajánlás) az alábbi esetköröket említi:
1. Akciós és „eredeti” árak összehasonlítása
Tisztességtelennek minősül, amennyiben az „ígért megtakarítás” nem valósul meg:
- nem az előzetesen közölt árat, hanem magasabb árat kell fizetni a termékért;
- az előzetesen közölt „eredeti” árat a vállalkozás korábban nem alkalmazta;
- az „eredeti” árat ugyan alkalmazta a vállalkozás, de ez az ár az akciót közvetlenül megelőzően
- nem érvényesült,
- csak kivételesen, átmeneti jelleggel érvényesült.
A korábban nem forgalmazott termékek „bevezető” akciós áron történő értékesítése kapcsán a GVH rögzítette, hogy erre csak akkor van egy vállalkozásnak lehetősége, ha az akciót követően valóban a feltüntetett „eredeti” (magasabb ár) minősül majd a termék jellemző árának.
2. „Akár” állítások
A GVH mindenekelőtt kiemelte, hogy ezen állítások – önmagukban – nem minősülnek tisztességtelennek.
Tisztességtelennek akkor minősül az ilyen kereskedelmi gyakorlat – amint arra a Kúria az egyik eseti döntésében hivatkozott –, amennyiben a fogyasztókban azt a benyomást kelti, hogy akár 50-70%-os árkedvezményre is szert tehetnek, azonban „erre ténylegesen csak a vállalkozásokra nem tipikusan jellemző termékek szűk körének megvásárlása esetén van lehetőség”.
A GVH kiemelte továbbá, hogy fontos szempont az, hogy az érintett termékkör reálisan elérhető legyen, vagyis az ilyen ígérettel ténylegesen megvásárolható terméknek: „el kell érnie az összes, a reklámmal érintett termék legalább 10%-át”. Ezt a %-os mértéket a Kúria – a fent hivatkozott döntésében – ugyanakkor nem tartotta olyan mértéknek, amely jogi kötőerővel rendelkezne.
Szankciók
Érdemes az Ajánlásban rögzített kritériumokra kiemelt figyelmet fordítani, mivel a GVH korábban 10, illetve 20 millió forint összegű versenyfelügyeleti bírságokat szabott ki a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot megvalósító vállalkozásokkal szemben.
*
Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
Összes hír