2022. szeptember 15.
Az építőanyagok áremelkedéseit vizsgálja a GVH
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az idén augusztusban közzétett Gyorsjelentésében rögzítette, hogy „továbbra is kiemelt feladatként kezeli az utóbbi időszakban tapasztalható drasztikus építőipari alapanyag-áremelkedéshez kötődő, esetleges piaci torzulások vagy jogsértések feltárását”. Kétrészes cikksorozatunkban összefoglaljuk, hogy az alapanyag-áremelkedés okait kutató GVH vizsgálói csoport 2021. júliusi felállítása óta a versenyhatóság részéről milyen jelentősebb eljárások megindítására került sor a fentiekkel összefüggésben.
Cikksorozatunk első részében az építőipari szektor tekintetében lefolytatott ún. gyorsított ágazati vizsgálatokat mutatjuk be.
A gyorsított ágazati vizsgálat, mint jogintézmény
A GVH-nak 2021. július eleje óta van lehetősége gyorsított ágazati vizsgálatok lefolytatására, amelynek jogalapját előbb (veszélyhelyzeti) Korm. rendelet, majd a Versenytörvény (Tpvt.) teremtette meg. (Megjegyzendő, hogy a „sima” ágazati vizsgálat lehetőségét a Tpvt. a korábbiakban is tartalmazta, a gyorsított ágazati vizsgálat minősül új eszköznek a GVH részére.)
A gyorsított ágazati vizsgálat megindítására – a piaci folyamatok feltárása és értékelése céljából – akkor kerül sor, ha valamely ágazat sajátosságai, egyedi jellemzőinek összessége vagy szerkezeti struktúrája alapján megalapozottan feltehető, hogy az ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul vagy korlátozódik, és ezen piaci problémák feltárása és kezelése érdekében sürgős beavatkozás indokolt.
A vizsgálat során a bíróság helyszíni kutatást (dawn raid) is engedélyezhet, ha a GVH a kérelmében valószínűsíti, hogy a vizsgálat céljával és tárgykörével kapcsolatos bizonyítási eszköz az indítvány szerinti helyen észszerű megalapozottsággal fellelhető.
A GVH a gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről előbb jelentéstervezetet, majd – az észrevételek megtételére nyitva álló idő lejártát követően – (végleges) jelentést készít.
Ha a GVH a vizsgálat során hatáskörébe tartozó, valószínűsíthetően versenyjogsértő magatartást észlel, úgy versenyfelügyeleti eljárást indít, feltéve, hogy ezt a közérdek védelme is szükségessé teszi.
Ha a vizsgálat eredménye alapján olyan piaci zavar áll fenn, amely versenyfelügyeleti eljárás révén nem vagy nem teljes körűen orvosolható, a GVH
a) erről tájékoztatja a magyar Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát, minisztert vagy hatóságot,
b) kötelező erővel nem rendelkező nyilvános ajánlást adhat ki a piaci szereplők számára, vagy
c) jogszabály megalkotását vagy módosítását kezdeményezheti az arra jogosult szervnél.
Lefolytatott gyorsított ágazati vizsgálatok
A GVH – a COVID gyorstesztek mellett – az építőipari alapanyagok piacain alkalmazta elsőként a gyorsított ágazati vizsgálatot, mint új eszközt.
Ennek keretében a GVH gyorsított ágazati vizsgálatot folytatott le a kerámia falazóelemek, a fa építőanyagok, majd a hőszigetelő anyagok piacán.
A GVH az általa közzétett anyagokban a lefolytatott vizsgálatok legfontosabb megállapításait az alábbiak szerint összegezte:
Kerámia falazóelemek:
„1. Jelentős eltérések a kereskedői árakban. Nagyobb fogyasztói tudatosság szükséges: több tüzéptől kérjenek ajánlatot!
2. A téglagyártói piac koncentrált. A verseny fokozása és a kkv-k gyártói kapacitása állami ösztönzőkkel növelhető.
3. A kis méretű építőipari kereskedőket tömörítő beszerzési társulások képesek a leginkább ellensúlyozni a jelentősebb gyártók nagyobb alkuerejét.”
/ Forrás: Gyorsjelentés a Gazdasági Versenyhivatal 2021. évi teljesítményéről, 14. o. /
Fa építőanyagok:
„1. Az anyagárak nem átláthatóak, a GVH kezdeményezi az árak kötelező internetes és helyszíni közzététellét.
2. Állami ösztönzőkkel növelhető a fenyőt helyettesítő fatermékek kutatása, innovációja.
3. Az árumozgás követését a faexportáló országokkal kormányzati együttműködés, digitalizáció segítheti.
4. A forgalmazók számára elektronikus nyilvántartási és ügyviteli rendszer előírása, állam támogatással.”
/ Forrás: Gyorsjelentés a Gazdasági Versenyhivatal 2021. évi teljesítményéről, 14. o. /
Hőszigetelő anyagok:
1. 2019 és 2022 között gyártói/importőri szinten az EPS (expandált polisztirol) termékeknél átlagosan 83%-os, az XPS (extrudált polisztirol) termékeknél átlagosan 44%-os, míg az ásványgyapot (kőzet- és üveggyapot) termékeknél 55%-os áremelkedés volt.
2. A jelentős árnövekedés három alapvető tényezőre vezethető vissza: i. az energiahordozók jelentős árnövekedése; ii. 2019 és 2022 között kb. 20%-kal gyengült a forint az euróval szemben; iii. a kereslet is nagyon megemelkedett ezeknél a termékeknél.
3. Több kivitelező vállalkozás is jelzett áruhiányt, jelentősen megnövekedett szállítási határidőket. A folyamatban lévő kapacitásnövelő beruházások következtében ugyanakkor a jövőben a piac képes lehet kiszolgálni a megnövekedett igényeket.
Megjegyzendő, hogy a GVH a fenti vizsgálatok során fellelt információk alapján egyetlen vállalkozással szemben sem indított versenyfelügyeleti eljárást.
*
A cikksorozat második részében az építőipari ágazat szereplőivel szemben folyamatban lévő-, vagy nemrég befejezett versenyfelügyeleti eljárásokat mutatjuk be.
Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, kérjük, hogy vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
Összes hír