2019. január 7.
A túlóraszabályok változása
A munka törvénykönyvének (Mt.) 2019. január 1-jei módosítása elsődlegesen a munkaidő- és pihenőidővel kapcsolatos rendelkezéseket érintette. Az alábbiakban a rendkívüli munkaidővel (túlóra / túlmunka) kapcsolatos, leglényegesebb szabályokat ismertetjük.
(Az Mt. 2019. január 1-jével bevezetett rendelkezéseit dőlt betűvel jelöltük.)
Alapvetések
Rendkívüli munkaidő
- a munkaidő-beosztástól eltérő,
- a munkaidőkereten felüli,
- az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó
munkaidő, továbbá
- az ügyelet tartama.
A munkavállaló beosztás szerinti munkaidejébe a rendkívüli munkaidő tartamát jellemzően be kell számítani.
Elrendelés
A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) – főszabály szerint – a munkáltató állapítja meg, a rendkívüli munkaidőt a munkáltató rendeli el.
Nem minősül rendkívülinek a munkaidő, ha a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkaidő kezdetét megelőzően az alábbiak szerint módosítja:
- gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény miatt, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával, vagy
- a munkavállaló írásbeli kérésére.
Korlátok
Időtartam
Naptári évenként 250 óra (kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 300 óra) rendkívüli munkaidő rendelhető el.
Változás a szabályozásban, hogy – a fenti 250 órán túlmenően – a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként további legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő is elrendelhető (önként vállalt túlmunka). Kollektív szerződés rendelkezése alapján az önként vállalt túlmunka mértéke – az évi legfeljebb 300 órát meghaladóan – naptári évenként legfeljebb 100 óra lehet. (A munkavállaló az önként vállalt túlmunkát rögzítő megállapodást a naptári év végére felmondhatja.)
Az időtartamot érintő korlátok:
1. Egyoldalúan elrendelhető túlmunka:
- ha nincs kollektív szerződés: 250 óra
- kollektív szerződés rendelkezései alapján: 300 óra
2. Egyoldalúan elrendelhető és önként vállalt túlmunka összesen:
- ha nincs kollektív szerződés: 400 óra
- kollektív szerződés rendelkezései alapján: 400 óra
A fenti időkorlátok nem érvényesülnek azonban, ha a rendkívüli munkaidő elrendelésére baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében kerül sor.
Egyéb
Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő
- a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig,
- a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke 3 éves koráig,
- a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor,
- a fiatal munkavállaló számára.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára – gyermeke hároméves korától négyéves koráig – rendkívüli munkaidő – főszabály szerint – csak hozzájárulásával rendelhető el.
Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő
- a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
- baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében
rendelhető el.
Ellenérték
A munkavállalónak 50% bérpótlék vagy szabadidő jár
- a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
- a munkaidőkereten felül vagy
- az elszámolási időszakon felül
végzett munka esetén.
A munkaszüneti napra, illetve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
Nyilvántartás
A munkáltató nyilvántartja
– a rendkívüli munkaidő, illetve az önként vállalt túlmunkaként teljesített rendkívüli munkaidő tartamát, valamint
– az önként vállalt túlmunkát rögzítő megállapodásokat.
*
Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
Összes hír