2019. július 1.
A szabadság kiadásának szabályai
Itt a nyár, ezzel pedig kezdődik a nyári szabadságolások időszaka. A munkavállalók többsége ekkorra időzíti éves szabadságának felhasználását, ezért különösen fontos tisztázni, hogy pontosan milyen szabályok szerint használható fel a szabadság, nehogy kellemetlen meglepetések érjék a munkavállalót.
Ki adja ki a szabadságot?
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a szabadságot a munkavállaló „veszi ki.” Ezzel szemben a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki oly módon, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közli.
Amint látható, nem a munkavállaló határozza meg a szabadságának időpontját, hanem a munkáltató dönt róla (habár a gyakorlatban többnyire a munkavállaló az általa választott időpontban mehet el szabadságra). Azonban az Mt. a munkavállaló számára is ad némi mozgásteret, erre szolgál az ún. hét napos szabály.
A „hét napos” és a „tizennégy napos” szabály
A munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni azzal, hogy a munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A hét napos szabály jelentősége, hogy amennyiben a munkavállaló szabályszerűen bejelentette szabadságigényét, azt a munkáltató nem mérlegelheti.
Fontos, hogy ez a hét napos szabály a munkaviszony első három hónapjában nem köti a munkáltatót, azaz a munkaviszony első három hónapjában a munkavállaló a hét szabadnap általa meghatározott időpontban történő felhasználási jogával nem élhet. Ez utóbbi szabályt a legtöbbször – tévesen – úgy értelmezik, hogy próbaidő alatt, illetve az első három hónapban nem lehet szabadságra menni.
Amint látható, nem arról van szó, hogy az Mt. megtiltaná az első három hónapban azt, hogy a munkavállaló szabadságra menjen, hanem csupán arról van szó, hogy a munkaviszony első három hónapjában nem élhet azzal az igényével, hogy hét szabadnapot az általa megjelölt időpontban használhasson fel. Természetesen nincs annak akadálya, hogy a munkaviszony elő három hónapjában a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki a szabadságát.
Fontos kötelezettsége a munkáltatónak, hogy a szabadságot úgy kell kiadnia, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ettől a szabálytól azonban a felek eltérhetnek.
A tizennégy napos szabály tekintetében – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
(Vagyis pl. ha a munkáltató általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalójának két egymást követő hétre 10 napot szabadságként kiad, ezzel a kötelezettségét teljesítette, hiszen a hétvégékkel, mint heti pihenőnapokkal együtt már megvalósul a legalább 14 egybefüggő napra történő mentesülés. De ha pl. van egy hétközi munkaszüneti nap, akár 9 szabadnap felhasználásával is teljesíthető ez a kötelezettség.)
A szabadság megszakítása
Az Mt. szerint a munkáltató bizonyos körülmények esetén és feltételekkel jogosult a szabadság időpontját módosítani vagy a már megkezdett szabadságot megszakítani.
A konkrét szabály úgy szól, hogy a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, vagy
b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja.
Garanciális rendelkezés a munkavállaló számára, hogy a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.
A már megkezdett szabadság megszakítása esetén pedig a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkával töltött idő ebben az esetben szükségszerűen rendkívüli munkavégzésnek minősül, hiszen nem a beosztása szerint dolgozik a munkavállaló.
A szabadság elszámolása
Főszabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ez azonban nem feltétlenül azonos az általános munkarend (hétfő-péntek közötti munkavégzés) szerinti munkanapokkal, így pl. szabadság adható ki szombatra vagy vasárnapra is, feltéve, hogy az a munkavállalónak rendes munkanapja lenne a munkaidő-beosztása szerint.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) alkalmazása esetén a munkáltató naptári évre vonatkozó döntése alapján a szabadság kétféleképpen adható ki:
A munkáltató a szabadságot úgy adja ki, hogy a szabadság kiadása során a hét minden napja – ideértve a szabadnapokat is – munkanapnak számít, kivéve
a) a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és
b) a munkaszüneti napot.
Ez esetben a szabadságot munkanapban kell nyilvántartani. Ezen módszer során a munkavállaló részére munkaszüneti napra szabadság akkor sem adható ki, ha a munkavállaló egyébként munkaszüneti napon beosztás szerinti munkaidőben munkát végezne.
A másik módszer szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
a) a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és
b) a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.
E módszer választása szerint, ha a munkavállaló egyébként munkaszüneti napon beosztás szerinti munkaidőben munkát végezne, részére szabadság kiadható.
Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra vonatkozó módszerek közül a naptári évre vonatkozóan a munkáltató választhat azzal, hogy a választott módszer szerinti szabadság kiadást kell alkalmaznia a naptári év hátra lévő részében. Annak nincsen jogi akadálya, hogy a munkáltató munkavállalónként eltérő módszert alkalmazzon.
Munkanap-átrendezések
A munkavállalók szabadságolását nagymértékben befolyásolják az egyes naptári évre vonatkozó munkanap-átrendezések.
*
Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
Összes hír