Hírek

A korlátozási kártalanítás aktuális szabályai

Szerző:

Kártalanításban részesülhet az ingatlan tulajdonosa, illetve haszonélvezője, ha a helyi építési szabályzat (HÉSZ) számára kedvezőtlenül módosul, vagy az ingatlant érintő tilalom kerül elrendelésre. Az alábbiakban összefoglaljuk az építési törvény korlátozási kártalanítást érintő legfontosabb, hatályos rendelkezéseit.

Jogalap

Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a HÉSZ másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak / haszonélvezőnek kára származik, úgy a tulajdonost / haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.

Időbeli feltétel

Ha az ingatlanhoz fűződő építési jogok keletkezésétől (HÉSZ-ben való rögzítésétől) számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak – kérelmére – kártalanítás jár.

A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti.

Kizáró okok

Nem jár kártalanítás

  • a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére,
  • a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá
  • a változtatási tilalom,
  • a toronyház elhelyezését, az épület toronyházzá átalakítását, bővítését érintő tilalom, valamint
  • a szabálytalan építmény, építményrész és használat

esetében.

Az építési törvény 2019.01.02-i módosítása alapján nem jár kártalanítás az alábbi esetekben sem:

  • Ha az építési jog keletkezését követően nem történt a HÉSZ-nek megfelelő telekalakítás vagy nem kezdődött meg építési tevékenység, és az építési jogot a települési önkormányzat az építési jog keletkezésétől számított 7 évet követően módosítja vagy megszünteti.
  • Ha a HÉSZ előírása, valamint a telekalakítási- illetve építési tilalom területrendezési tárgyú jogszabály települési szintű érvényesítésének közvetlen következménye.

Összeg

A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet.

Esedékesség

A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé.

Ez az időpont

  • a HÉSZ-módosítás hatálybalépésének, illetőleg
  • a természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében elrendelt telekalakítási vagy építési tilalmat, korlátozást elrendelő határozat véglegessé válásának

a napja.

Fizetésre kötelezett

A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli.

Megállapodás az önkormányzattal

A kártalanítás az ingatlantulajdonos / ingatlan-haszonélvező és a települési önkormányzat megállapodásának tárgya.

Ha a felek között – a kérelem benyújtásától számított 1 éven belül – nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a fővárosi és megyei kormányhivatal folytat le.

Ingatlan megvételének követelése

Ha az ingatlan rendeltetését a HÉSZ valamely később megvalósítandó – jogszabályban megállapított – olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos attól követelheti az ingatlan megvételét, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás előírása. Ha az érdekelt nem állapítható meg, vagy jogutód nélkül megszűnt, a tulajdonos a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét.

Ha az ingatlan megvételére vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított 5 éven belül nem jön létre, a tulajdonos kezdeményezheti a kisajátításról szóló törvény szerinti eljárást.

*

Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.

Összes hír