2022. szeptember 5.
A konkurenciához távozni kívánó munkavállaló esete
Mit tehet a munkáltató, ha a (volt) munkavállalója az egyik versenytársánál kíván elhelyezkedni?
Az alábbiakban a tipikus lehetőségeket foglaljuk össze röviden.
Üzleti titok megőrzésére vonatkozó kötelezettségekre történő figyelmeztetés
A munkáltatónál megszerzett és a jövőben megszerzendő üzleti titok megőrzésére vonatkozó kötelezettség a munkavállalót nemcsak a munkaviszony fennállása alatt, hanem a munkaviszony megszűnését követően is, korlátan ideig, ellenérték fizetése és külön megállapodás megkötése nélkül terheli.
A munkavállaló fenti kötelezettsége az Mt. [a munka törvénykönyvéről szóló 2021. évi I. törvény (Mt.)] 8. § (4) bekezdésén alapul, mely szerint a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.
Az esetleges vitás helyzetek elkerülése érdekében célszerű annak meghatározása (pl.: munkaszerződésben, kollektív szerződésben, munkáltatói tájékoztatóban), hogy a konkrét munkáltató esetében mely információk, adatok minősülnek üzleti titoknak.
Amennyiben a munkavállaló az üzleti titok megőrzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, a munkáltató munkajogi szankciókkal élhet, illetve peres eljárásban érvényesítheti a felmerült kárát.
Adott esetben célszerű, ha a munkáltató a munkavállalót a fentiekben írt kötelezettségére egy írásbeli felhívásban „emlékezteti” a (volt) munkavállalóját, ezzel is ösztönözve a (volt) munkavállalót arra, hogy az üzleti titok megőrzésére vonatkozó kötelezettségét tartsa be, azt versenytársnak ne adja tovább.
Versenytilalmi megállapodás megkötése
Lehetőség van arra is, hogy a munkáltató és a munkavállaló versenytilalmi megállapodást kössenek egymással, ezzel megakadályozva, hogy a munkavállaló versenytársnál helyezkedjen el.
A versenytilalmi megállapodás alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 2 évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.
A munkavállalót ezen kötelezettség teljesítéséért megfelelő ellenérték illeti meg, amely a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. [Mt. 228. § (1) – (2)].
A megállapodásban kötbér is kiköthető.
A megállapodásban célszerű többek között rögzíteni azt is, hogy kik minősülnek a munkáltató versenytársainak.
Amennyiben a munkavállaló a versenytilalmi megállapodásban foglaltakat megszegve a munkáltató versenytársánál helyezkedik el, a munkáltató akár peres eljárásban is érvényesítheti igényeit.
Esetleg tisztességtelen munkaerő-átcsábítás történt?
A versenytörvény [a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.)] 2. §-ába foglalt generálklauzulájába ütközik és tisztességtelennek minősül a tisztességtelen munkaerő-átcsábításának az esetköre.
A hivatkozott generálklauzula szerint: „Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók (a továbbiakban együtt: üzletfelek), illetve a versenytársak törvényes érdekeit sértő, vagy veszélyeztető módon, vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni.”
A bírói gyakorlat adja meg arra a kérdésre a választ, hogy milyen esetekben valósul meg a hivatkozott generálklauzula megsértése, azaz milyen esetek minősülnek tiszteségételen munkaerő-átcsábításnak, és melyek azok az esetek, amelyek nem ütköznek a verseny- törvénybe.
Eszerint versenytilalmi megállapodás érvényes kikötése hiányában nem tisztességtelen, így nem történik jogsértés, ha a volt munkavállalók a legálisan megszerzett ismereteiket a munkaviszony megszűnése után hasznosíthatják. [BDT2017.3678]
Nem ütközik az üzleti tisztesség követelményébe a versenytárs részéről tett olyan szerződési ajánlat vagy felhívás, amely kedvezőbb üzleti feltételek kilátásba helyezésével kísérli meg elérni, hogy a dolgozó a munkaviszonyát mondja fel és az ajánlatot tevővel kössön munkaszerződést.
A „munkaerőcsábítás” nem egyszerűen a munkahely megváltoztatására való rábírást jelenti, hanem esetleg egy komplett üzem átvételét, azt, hogy az érdekelt féltől távozó munkaerő a személyéhez kapcsolódó tevékenységi kört, üzletágat is a versenytárshoz juttatja. [BDT2004.997]
Tehát amennyiben a versenytárs célja, vagy a munkaerő-csábítás eredménye az, hogy a volt munkáltatótól egy egész üzletág (adott ágazatot képviselő munkavállalói csoport) szerződik át az új munkáltatóhoz, az tisztességtelen munkaerő-átcsábításnak minősül.
Tisztességtelen munkaerő-átcsábítás esetén a (volt) munkáltató az igényét a versenytárs munkáltatóval szemben peres eljárás keretében érvényesítheti.
*
Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
Összes hír