2019. június 27.

A diákmunka szabályai

Szerző:

• Dr. Faragó Máté

Kezdődik az iskolai nyári szünet, amely hagyományosan a diákmunka szezon kezdetét is jelenti. A nyári szünidőben rengeteg diák keres és vállal munkát, hogy bevételét kiegészítse, esetleg megkeresse az új ruhára, telefonra, fesztiválbelépőre, vagy utazásra szükséges pénzt. Sokszor a felek nincsenek tisztában a foglalkoztatás speciális szabályaival, ezért összeszedtük, hogy mire kell odafigyelni a diákok alkalmazásánál.

Foglalkoztatási forma

A diákok többféle jogviszony keretében foglalkoztathatók, ezek közül a leggyakoribbak:

• munkaviszony,
• megbízási jogviszony,
• iskolaszövetkezet tagjaként történő munkavégzés,
• egyszerűsített foglalkoztatás (idénymunka vagy alkalmi munka),
• háztartási alkalmazott (pl. gyerekfelügyelet, korrepetálás, takarítás).

A különböző jogviszonyokban eltérőek a foglalkoztatási feltételek, valamint – ami különösen fontos – eltérően alakul a foglalkoztató adó- vagy egyéb közteher fizetési kötelezettsége.

Diákmunka vállalásának jogi feltételei

Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Ezen szabály alól csak két esetben van kivétel:

a. munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat; továbbá
b. a gyámhatóság engedélye alapján a külön jogszabályokban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.

Fontos, hogy a 18. életévét be nem töltött munkavállaló ún. fiatal munkavállalónak minősül, akiknek a munka törvénykönyve (Mt.) erősebb védelmet biztosít. A fiatal munkavállaló esetében:

• éjszakai munka (22-06 óra között), valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el,
• napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani,
• legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,
• négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani,
• legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani,
• a heti pihenőnap és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be,
• évenként öt munkanap pótszabadság jár (utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti).

A fiatalok védelme érdekében az Mt. előírja, hogy a 18. életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására (pl. megbízási jogviszony) is alkalmazni kell az Mt. fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit. A 18. életévét betöltött munkavállalóra az általános foglalkoztatási szabályok irányadók.

A fiatal munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul, a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges, egyéb nyilatkozatokat (pl. szabadság igénybe vétele) önállóan is megtehet.

Amennyiben a fiatal munkavállaló egyúttal cselekvőképtelen is, a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályok mellett további speciális szabályok érvényesülnek az ő esetükben:

• nevében minden esetben a törvényes képviselő tesz nyilatkozatot, személyesen nem járhat el,
• csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni,
• munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni,
• az egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására,
• munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa,
• kártérítésre vagy sérelemdíj megfizetésére nem kötelezhető.

FONTOS!

A munkavégzés bármely formájához adóazonosító jel szükséges. Amennyiben a diák nem rendelkezik adóazonosító jellel, vagy adókártyáját elvesztette, az igényléséhez, pótlásához a 19T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni a NAV-hoz. Az igénylés ingyenes.

A diákmunka közterhei

A nyári munkát vállaló diákok bejelentésére, adózására – az iskolaszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében. A fizetendő közterhek azonban jelentősen eltérnek az egyes foglalkoztatási formákban.

Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka

A diákok többsége iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát. Ezen foglalkoztatási forma versenyelőnye, hogy a foglalkoztatót nem terheli semmiféle közteher (mivel a diák nem a munkavégzés által minősül biztosítottnak, hanem tanulói vagy hallgatói jogviszonya alapján, ezért járulékot nem kell utána fizetni).

A munkavégzés feltételeit és szabályait az Mt. és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény tartalmazza. Így pl.: az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani, továbbá minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.

Munkaviszonyban történő foglalkoztatás

A magas közterhek miatt nem túl gyakori foglalkoztatási forma a diákmunka körében, a munkavégzés szabályait az Mt. tartalmazza. A munkavállaló biztosítási jogviszonyba kerül.

Megbízási jogviszony

A megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott diákok – a munkaviszonytól eltérően – nem lesznek automatikusan biztosítottak. A biztosítási jogviszony létrejöttének előfeltétele, hogy a diák havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét. 2019-ben a minimálbér összegének 30 százaléka: 44.700,- Ft. Ha nem egész hónapban foglalkoztatják a diákot, akkor a díjazás egy napra jutó összegének az 1 490 forintot kell elérnie ahhoz, hogy biztosított legyen.

A foglalkoztató a munkaviszonyhoz hasonlóan köteles szociális hozzájárulási adót, továbbá járulékokat fizetni. Utóbbival kapcsolatban fontos, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében biztosított személy 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot nem fizet; továbbá a járulék megfizetése is csak akkor merül fel, ha a diák díjazása eléri a minimálbér 30 százalékát, ellenkező esetben nem jön létre biztosítási jogviszony, így járulékot sem kell fizetni.

Egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka, idénymunka, filmipari statiszta)

A részletszabályokat az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo.) tartalmazza.

a. Idénymunka
Az idénymunka lehet:

• mezőgazdasági idénymunka: növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével (az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban)
• turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka

Mindkét esetben fontos szabály, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára (!) munkavállalónként 500 forint, ezzel mentesül a járulékok és a szocho megfizetése alól.

A munkavállaló nem minősül a biztosítottnak, kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

Alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. A munkavállalónak nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos

• kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy
• (ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár) a garantált bérminimum
  napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (mentesített keretösszeg).

Amennyiben a munkavállalónak szja-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, a bevallásban jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni.

b. Alkalmi munka
Alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között

• összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
• egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
• egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
  létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg

• az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,
• egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
• hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
• húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.

A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára (!) munkavállalónként 1000 forint, ezzel mentesül a járulékok és a szocho megfizetése alól.

A bérezési, biztosítotti, ellátásra vonatkozó és bevallási szabályok megegyeznek az idénymunkánál írottakkal.

c. Filmipari statiszta
Filmipari statiszta az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg a 12.000,- Ft-ot.

A filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 forint.

A természetes személynek a filmipari statisztaként végzett – az Efo. törvény hatálya alá tartozó – alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania.

Háztartási munka (adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás)

A diákok körében népszerű háztartási munka részletes szabályait az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény tartalmazza.

A törvény szerint háztartási munkának minősülnek a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek:

• lakás takarítása,
• főzés, mosás, vasalás,
• gyermekek felügyelete, házi tanítása,
• otthoni gondozás és ápolás,
• házvezetés,
• kertgondozás.

A háztartási alkalmazott ezt a tevékenységet nem végezheti egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként, továbbá a foglalkoztató is kizárólag természetes személy lehet.

A foglalkoztató az általa foglalkoztatott háztartási alkalmazott után adó és járulék fizetésére akkor nem kötelezett, ha a törvényben meghatározott adatokat a foglalkoztató az állami adóhatóságnak havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti.

A háztartási munka körében a háztartási alkalmazott részére juttatott járandóság ún. adórendszeren kívüli keresetnek minősül:

bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli,
a háztartási alkalmazott tekintetében adó- és járulékfizetési kötelezettség még abban az esetben sem keletkezik, ha a foglalkoztató a bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta.

FONTOS!

Ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint az adót és a járulékokat meg kell fizetni. Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, a magánszemélyt terhelő közterheket is a foglalkoztató köteles megfizetni.

A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából háztartási alkalmazottanként havonta 1.000,- Ft összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli:

• a díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás,
• a díj nem jár vissza akkor, ha a háztartási alkalmazott foglalkoztatására az adott hónapban nem kerül sor.

A háztartási alkalmazott társadalombiztosítási szempontból nem minősül biztosítottnak!

A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről a bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól. A foglalkoztatott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni.

Amennyiben a foglalkoztató a bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettségét elmulasztja, 100.000,- Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

*

Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.

Összes hír